Az uniós költségvetési szabályok súlyos megszegésére az eurózóna egyik tagállamában sem számít jövőre a benyújtott költségvetési tervek alapján az Európai Bizottság, de több országot is figyelmeztetett kedden közzétett állásfoglalásában.
A Paks II. projekt tiltott állami támogatással kapcsolatos kérdéseit az EU Versenyjogi Főigazgatósága vizsgálja és egyelőre nem kaptunk arról információkat, hogy hogyan ítélhetik meg a projektet, igaz magyar kormányzati jelzések alapján jövő hétfőn egy fontos határnap lesz - jelezte egy mai sajtóbeszélgetésen Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy lezárult a beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez kapcsolódó fontos törvényi előírás teljesítése: a lakossági tájékoztató szakasz és éppen emiatt nagyon valószínű, hogy a következő hónapokban megszületik a környezetvédelmi hatóság döntése a projektről. Aszódi a Portfolio kérdésére vázolta, hogy a beruházás kivitelezése a tervek szerint 2018-ban indul és addigra a 12 milliárd eurós teljes beruházási költség mintegy 6-10 százalékát már elviheti az előkészítési-tervezési költség, ami így az államadósságot addigra már összességében 225-375 milliárd forinttal emelheti.
2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.
Az Európai Bizottság kifogásai miatt módosulhat a magyar bankadó, mivel a brüsszeli testület több kérdést is felvetett a kormány terveivel kapcsolatban - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság csütörtöki konferenciáján. A miniszter szerint ha szükség lesz a bankadó módosítására, akkor annak ez lesz az oka.
Az egységes bankfelügyeleti és az egységes bankszanálási mechanizmus után az egységes betétvédelmi rendszer lehet az európai bankunió harmadik nagy pillére. Erről is ülést tartott szerdán az Európai Bizottság, amely november 24-én készíti el konkrét javaslatait.
Kedden összeültek az Európai Unió pénzügyminiszterei, az Ecofin Tanács. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott tájékoztatás szerint a munkareggelin lezajlott vita után eldőlt: bizonyos országok eltérhetnek a meghatározott költségvetési pályától, köztük Magyarország is élhet ezzel az átmeneti lehetőséggel. A Bruxinfo beszámolója szerint ugyanakkor a Bizottság már jelezte, hogy csak a menekültek ellátását, helyzetük javítását szolgáló kiadásokat fogja elismerni, a kerítésekkel - bár azok jogot nem sértenek - nem ért egyet.
Az Európai Bizottság "nagyon problémásnak" minősített több brit reformjavaslatot kedden, szinte azonnal reagálva David Cameron brit kormányfő Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének küldött terjedelmes levelére.
Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.
Jövőre a GDP mintegy 3 százalékpontjával, nagyjából 1000 milliárd forinttal, fognak visszaesni a nettó EU-támogatások Magyarországon, de a magyar növekedési modell tesztje majd csak 2017-ben jöhet el - vélik a BruxInfó által megkérdezett névtelen brüsszeli források. Utóbbit arra alapozzák, hogy a héten közzétett európai bizottsági előrejelzés szerint az EU-források csak 2017-től kezdenek ismét pozitívan hozzájárulni a növekedéshez, így abban az évben kiderülhet, hogy "önerőből" mekkora növekedésre képes a gazdaság. A megkérdezett brüsszeli szakértők a magyar államháztartás strukturális deficitjének mérséklésével nem elégedettek, de jogi értelemben ezzel nem tudnak mit kezdeni (szankcionálni) és ugyanígy az államadósság pálya miatt sem tudnak belekötni Magyarországba, mivel összességében szépen csökkenő adósságrátát látnak.
Rövidesen megjelenik a Magyar Közlönyben egy olyan jogszabály, amely az uniós pályázatokhoz való könnyebb, gyorsabb hozzáférést, egyúttal a 2016-os kifizetés gyorsítását segíti elő - hangzott el az INFOtér című mai balatonfüredi konferencia délutáni panelbeszélgetésén. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a jogszabály azt célozza, hogy 2016-ban a miniszter által egy hónapja megjelölt kifizetési célt, a "2000 milliárdot közelíteni lehessen" és várhatóan egy nyolc pontból álló intézkedésre lehet számítani, amelyből néhányra utalt is.
Az Európai Bizottság azzal számol, hogy 2017-ig 3 millió menedékkérő érkezik az Európai Unióba - derül ki a brüsszeli testület által csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzésből.
A tavalyi kiemelkedő gazdasági növekedés után idén és jövőre valamivel visszafogottabb lehet a bővülés üteme Magyarországon, ám 2017-ben az új uniós ciklus beruházásainak köszönhetően ismét lendületet kaphat - állapítja meg az Európai Bizottság legfrissebb, őszi makrogazdasági előrejelzésében, melyben a tavaszi prognózisnál 10 bázisponttal magasabb, 2,9 százalékos reál GDP-növekedést vár idén. A Bizottság szerint a kockázatok alapvetően lefelé mutatnak, köztük szerepelnek a Volkswagen botrány esetlegesen Magyarországra kiterjedő hatásai is, amik hosszú távon árthatnának az itthoni termelésnek.
Egy rövidesen nyilvánosságra kerülő európai bizottsági jelentés Magyarországot is azon uniós tagállamok egyikének nevezi, ahol nem biztos a megújuló energiaforrások 2020-as részarányára vonatkozó nemzeti cél (14,65%) elérése. Az Energia Unió végrehajtásáról szóló közlemény szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a tagállamoknak mindössze az egyharmada rendelkezik a 2020 utáni időszakra vonatkozó átfogó energia- és klímastratégiával - mutat rá a BruxInfo a birtokába jutott anyag alapján.
November 23-án fejeződik be a Paks 2 finanszírozásáról szóló brüsszeli vizsgálat és valószínű, hogy a Bizottság nem köt bele a mostani szerződésbe - értesült a 444.hu. Az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága május óta vizsgálja, hogy fennáll-e a tiltott állami támogatás lehetősége a két új paksi blokk építéséről szóló beruházásban.
Megerősítette az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője a Magyar Energiahatékonysági Intézet kérdésére azt, hogy nemcsak lehetséges, de egyben kiemelten fontos is uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is. A Brüsszelből kapott válasz alapján tehát továbbra is az látszik, amit a Portfolio is megírt több cikkben: nincs olyan uniós jogszabály, mely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását. Ezzel ellentétben viszont két hete a kormány felől olyan jelzés érkezett, hogy a jogszabályi korlátok miatt nem lesz ilyen jellegű támogatásokra pénz.
A múlt heti sajtóhírekkel összhangban valóban meghátrált a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ügyében, a már benyújtott törvényjavaslat szerint visszaállítják a korábbi egykulcsos, 0,1 százalékos mértéket.
A sok éve húzódó aszfaltkeverő ügyben Magyarország az Európai Unió Törvényszékén megtámadta az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben a Bizottság 2015. július 15-én felfüggesztette a problémás szerződésekhez kapcsolódó uniós kifizetéseket - áll a luxemburgi székhelyű Bíróság mai közleményében. Ez váratlan fordulatként értékelhető, mert eddig az volt a kormány által is kommunikált menetrend, hogy a bizottsági felfüggesztő határozatot követő levélváltások után 2016-ban egy nyilvános meghallgatásra kerül sor Brüsszelben, majd ha ezután Magyarország nem fogadja el a Bizottság javaslatát a pénzügyi korrekció (büntetés) mértékére, akkor fordulna az Európai Bírósághoz. A jelek szerint tehát ezt a távolabbi jövőbe nyúló folyamatot rövidítette le a magyar kormány azzal, hogy az ügyirat szerint már szeptember 19-én bírósághoz fordult.
Abba kell hagyni, hogy az embereket továbbtereljük az országainkon. A menekülteket regisztrálni kell, mert ha nincs regisztráció, menekültjog sincs - mondta a tegnapi menekültügyi találkozót követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az eredeti 16 helyett egy 17 pontos akciótervet fogadtak el tegnap Brüsszelben a nyugat-balkáni útvonalon történő migrációban érintett országok vezetői.
Komolytalannak és nem reálisnak nevezte egy szombati tv-interjúban Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének javaslatát, amelyet a vasárnapi migrációs csúcstalálkozón kíván előterjeszteni. Közben a bolgár miniszterelnök azt közölte, hogy Bulgária, Románia és Szerbia kész lezárni határait a menekültek előtt, ha Németország és Ausztria is így dönt. Szombat délután viszont a holland kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai országok tartoznak azzal a nagyobb nyugati országoknak, hogy többet tesznek az Európai Unióba irányuló migránsáradat megfékezésére. Angela Merkel német kancellár is megszólalt ma, aki az 1960-as évekbeli vendégmunkás-áradatból tanulva azt hangsúlyozta: minél hamarabb integrálni kell oktatási-képzési programokkal a befogadott menekülteket. Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy mindenki emeli a tétet a holnapi rendkívüli uniós válságtanácskozás előtt, amely délután 4 órakor kezdődik Brüsszelben.
Az aggasztó demográfiai folyamatok és a kivándorlás miatt rendkívül nehéz időszak elé néznek a kelet-európai gazdaságok és az ebből fakadó gazdasági gondok már a közeljövőben jelentkeznek - figyelmeztetnek a Citi régiós közgazdászai. Átfogó elemzésükben arra mutatnak rá, hogy az ezekben az országokban várható, egyre súlyosabb munkaerőhiány versenyképességi hátrányként fog hamarosan jelentkezni. Az egyes kormányoknak vannak lehetőségeik, de lehet, hogy már késő megfordítani a negatív trendet.
Nem lett volna szabad gyilkosokat visszaengedni a társadalomba.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
